Feldobom az agyam a felhőbe

Vajon lehetséges-e az emberi tudat reprodukálása?

Az agyemuláció hipotézise

Rajongói úgy tudják, az emberi agy fizikai lemásolásának és reprodukálásának a gondolata – mint annyi más megálmodott ötlet – Stanisław Lem filozófiai esszéinek gyűjteményében, a Párbeszédekben szerepel először. Lem 1957-ben (születésem évében) arra a következtetésre jutott, hogy az emberi tudat ugyan nem szűkíthető le pusztán az ember fizikai összetételére és felépítésére, ugyanakkor ez nem cáfolja a tudat anyagi természetét, márpedig ami anyagi természetű, az a tudomány jövőbeli fejlődésének függvényében lemásolható és reprodukálható.

Mindezt akkor állította, amikor nyugaton a kibernetika távlatai optimizmussal töltötték el a tudósokat, keleten viszont burzsoá áltudománynak béjegezték.

A számítógép megjelenésével aztán új utak nyíltak a tudományos hipotézisek előtt.

Elsőként, még a komputerek általános és tömeges elterjedése előtt, 1988-ban Hans Moravec robotika-kutató állt elő a feltevéssel, hogy

egyszer majd az emberi tudatot is számítógépes merevlemezre tölthetjük fel.

Ezt az ötletét a pittsburghi Carnegie-Mellon Egyetem tudós kibernetikusa a Mind Children című (Elme-gyermekek) c. művében vetette fel, de nemcsak bedobta, mint hipotetikusan lehetséges eljárást, hanem a legapróbb részletekbe menő alapossággal ki is dolgozta az emberi elme számítógépre töltésének a részleteit.

Felvetése alaposan meghökkentette a tudományos (és nem csak!) közvéleményt, mivel akkoriban egyáltalán nem tűnt vonzó perspektívának a digitális élet mint alternatíva. Az utóbbi egy-két évtized sci-fi filmjei (pl. a Transzcendens című Johnny Depp főszereplésével) és a Z generáció felnőtté válása ezt a merev elzárkózásunkat valószínűleg megváltoztatta. Én például szívesen lennék halálom után (vagy már most?) digitális szövegállomány.

A következő fontos lépés a világhírű mesterséges-intelligencia kutató, Marvin Minsky munkásságához köthető, aki már az újabb technológiák ismeretében a kétezres években részletesen foglalkozott e kérdéssel, egyben égető társadalmi problémák megoldását is látta benne, szerinte ugyanis a túlnépesedés problémáját az oldhatná meg, ha néhány milliárd ember lemondana a testi életről és feltöltené az agyát az összességében is csak néhány köbmétert kitevő merevlemezekre…

Az emberi agy számítógépre töltése ma már elfogadott, bár utópisztikus tudományos hipotézis. Angol neve a Wikipédiában szócikket is kapott: Whole brain emulation (WBE) – teljes agyemuláció: fojamat, amejnek során egy adott agy leolvasása (beszkennelése)  és fizikai adathordozóra való másolása történik valamennyi tudati és ösztönös tartalmával együtt. Bővebben mindezekről: Tölts fel az agyad a számítógépre.

Cloud computing + WBE

Innen csak egy lépés a felhőalapú számítástechnika (cloud computing) és az agyemuláció összekapcsolása. 

A felhőalapú szolgáltatásokban az a közös, hogy adatainkat és programjainkat nem egy meghatározott hardvereszközön tárolják és működtetik, hanem egy hálózatrendszer megosztott elemein, és mi internethasználattal férünk hozzájuk és használjuk őket, például a Google-felhőbe fellőtt fotóinkat. Nyilvánvaló, hogy agyunkat sem egy nyamvadt otthoni PC vagy laptop merevlemezére érdemes felmásolni: inkább dobjuk fel a felhőbe.

Más olvasmány:

• Az agy ellentmondásos működése mint a pánikbetegség oka

kultúra - irodalom - könyv - filmek - honlap-seo és marketing pr-cikk linképítés

Balla D. Károly az interneten | Minden Könyvek - Balla D. Károly liberális kultblogja | Keresőmarketing és Google keresőoptimalizálás: honlap-seo és pr-cikkes linképítés