<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Kult Blog: tartalom és PR marketing</provider_name><provider_url>https://kult.cafeblog.hu</provider_url><author_name>Balla D. Károj</author_name><author_url>https://kult.cafeblog.hu/author/ungpartygmail-com/</author_url><title>Az újrafelejtett film. A szabadság apoteózisa</title><html>&lt;h2 style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;Zabriskie Point - teljes film online&lt;/h2&gt;
&lt;p&gt;https://www.youtube.com/watch?v=wGi2NdvRHKg&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;em&gt;Online film magyarul - nézés, letöltés. Videó, Youtube: szinkronos film&lt;br /&gt;&lt;/em&gt;&lt;/p&gt;
&lt;h3&gt;Michelangelo Antonioni 1970-es filmje&lt;/h3&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;&lt;img class=&quot;alignleft wp-image-4698 size-full&quot; style=&quot;margin-top: 6px;margin-right: 6px&quot; title=&quot;Zabriskie point - szeretkező párok a sivatagban&quot; src=&quot;https://kult.cafeblog.hu/files/2014/05/zabriskie_point_2-1.jpg&quot; alt=&quot;Zabriskie point&quot; width=&quot;209&quot; height=&quot;142&quot; /&gt;Bár egyik sokszor látott kedves filmem, mindig úgy nézem meg, mintha először. Persze a két legemlékezetesebb jelenet – a megható költőiségű szeretkezés a sivatagban és a lassított és többször visszajátszott robbanás – hosszú évek távlatából is pontosan él bennem, de a sztori, a jelenetek egymásutánja kiesik a fejemből azalatt a 8-10 év alatt, ami két nézés között eltelik, így aztán mindig rácsodálkozom nemcsak a történet gyöngécske voltára, hanem arra is, hogy ezt a kicsit sablonos, kicsit erőltetett és eléggé propaganda-ízű cselekményt Antonioni milyen zseniálisan úsztatja át a költészetbe.&lt;span id=&quot;more-4697&quot;&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;Bizony, a filmalkotás társadalomkritikai súlya (ma már?) nem meggyőző, a kommersz és kizsákmányoló Amerika és az elnyomó hatalom képe szinte plakátszerűen leegszerűsítő, ezért jószerével teljesen érdektelen. Ami érdekes, az a film íve és poézise. Ahogy a lázadó diákok laposan dokumentarista újhollámos vitájától és a nagytőkések sematikus elszántságától feltartóztathatatlanul halad a szabadság apoteózisa és a minden rosszat megsemmisítő képzelet felé. A végkifejlet felől nézve már nem lehet, nem is kell számon kérni semmilyen logikátlanságot, esetlegességet vagy vontatottságot. Kár hitetlenkedni a repülőgép-lopáson és a diák pilóta-profizmusán,  inkább vegyük észre az ijesztgetős mélyrepülések szép Hitchcock-parafrázisát (&lt;a href=&quot;http://ungparty.net/blog/2011/05/26/eszak-eszaknyugat/&quot; target=&quot;_blank&quot; rel=&quot;noopener&quot;&gt;Észak-Északnyugat&lt;/a&gt;), s aztán gyönyörködjünk a sivatag zord szépségében és a dűnéket, sziklákat benépesítő szeretkező párokban, értsük meg a hősünket vesztébe szállító repülőgép színesre festésének a szimbolikáját, és nézzük elámulva, ahogy egy lány jámbor képzelete levegőbe repíti az apák és főnökök hivalkodó luxusát. Hippiromantika? Az. De a Mester finom, mégis markáns művészi eszközökkel vetíti elénk a „vietnami” nemzedék vágyakozását valami szebb és tisztább világ iránt. A vetítés 110 perce alatt ne kérdezzük meg, valóra váltak-e vágyaik. Erre majd ott lesz a film újrafelejtésének 8-10  esztendeje.&lt;/p&gt;
&lt;h5&gt;Zabriskie Point – amerikai filmdráma, 1970. Rendezte: Michelangelo Antonioni. Főszereplők: Mark Frechette (Mark), Daria Halprin (Daria).&lt;/h5&gt;</html><type>rich</type><thumbnail_url>https://kult.cafeblog.hu/files/2014/05/zabriskie_point_2-150x150.jpg</thumbnail_url><thumbnail_width>150</thumbnail_width><thumbnail_height>150</thumbnail_height></oembed>