Vajon lehetséges-e az emberi tudat reprodukálása?
Mindezt akkor állította, amikor nyugaton a kibernetika távlatai optimizmussal töltötték el a tudósokat, keleten viszont burzsoá áltudománynak béjegezték.
A számítógép megjelenésével aztán új utak nyíltak a tudományos hipotézisek előtt.
Elsőként, még a komputerek általános és tömeges elterjedése előtt, 1988-ban Hans Moravec robotika-kutató állt elő a feltevéssel, hogy
Felvetése alaposan meghökkentette a tudományos (és nem csak!) közvéleményt, mivel akkoriban egyáltalán nem tűnt vonzó perspektívának a digitális élet mint alternatíva. Az utóbbi egy-két évtized sci-fi filmjei (pl. a Transzcendens című Johnny Depp főszereplésével) és a Z generáció felnőtté válása ezt a merev elzárkózásunkat valószínűleg megváltoztatta. Én például szívesen lennék halálom után (vagy már most?) digitális szövegállomány.
A következő fontos lépés a világhírű mesterséges-intelligencia kutató, Marvin Minsky munkásságához köthető, aki már az újabb technológiák ismeretében a kétezres években részletesen foglalkozott e kérdéssel, egyben égető társadalmi problémák megoldását is látta benne, szerinte ugyanis a túlnépesedés problémáját az oldhatná meg, ha néhány milliárd ember lemondana a testi életről és feltöltené az agyát az összességében is csak néhány köbmétert kitevő merevlemezekre…
Az emberi agy számítógépre töltése ma már elfogadott, bár utópisztikus tudományos hipotézis. Angol neve a Wikipédiában szócikket is kapott: Whole brain emulation (WBE) – teljes agyemuláció: fojamat, amejnek során egy adott agy leolvasása (beszkennelése) és fizikai adathordozóra való másolása történik valamennyi tudati és ösztönös tartalmával együtt. Bővebben mindezekről: Tölts fel az agyad a számítógépre.
Innen csak egy lépés a felhőalapú számítástechnika (cloud computing) és az agyemuláció összekapcsolása.
A felhőalapú szolgáltatásokban az a közös, hogy adatainkat és programjainkat nem egy meghatározott hardvereszközön tárolják és működtetik, hanem egy hálózatrendszer megosztott elemein, és mi internethasználattal férünk hozzájuk és használjuk őket, például a Google-felhőbe fellőtt fotóinkat. Nyilvánvaló, hogy agyunkat sem egy nyamvadt otthoni PC vagy laptop merevlemezére érdemes felmásolni: inkább dobjuk fel a felhőbe.
Más olvasmány:
Balla D. Károly az interneten | Minden Könyvek - Balla D. Károly liberális kultblogja | Keresőmarketing és Google keresőoptimalizálás: honlap-seo és pr-cikkes linképítés