Kőbe vésett erotika Szentendrén

Erotikus vers a szentendrei kőtárból

Tápláljon bár tenger, város, tábor, / Én ízlelem a gyönyört Vénus ágyékából.

Lupus, Szentendre első költője

Magyarország egyik legfontosabb idegenforgalmi központja, a Dunakanyar éke, Szentendre gazdag történelmi múltra és színes múltbéli kulturális életre tekint vissza. Páratlan képzőművészeti hagyományait átugorva most érkezzünk meg első irodalmi emléke okán a középkorba.

Szentendre római kori neve: Ulcisia Castra. Első irodalmi emléke pedig egy erotikus vers, ez 1958-ban került elő a Kun utca és a Római sánc utca sarkán egy IV. századi sírleletből. Mint kiderült, ennél a IV. századi temetkezésnél egy jóval korábbi, a III. század első feléből származó, ismeretlen célból létrehozott építmény köveit használták fel. Ezek egyikén volt az epikureista életfelfogást és a test örömét dicsérő vers egyik része, szerzője magát Lupus néven említi. Tsúszó Sándor avatott magyar fordításában az ezerhétszáz esztendős költemény így hangzik:

Öled féltett barlangjába

Lelked ingatag, céda, léted jó vagy rossz.
Szerelmem, mint meredve égő fárosz,
Bújna öled féltett barlangjába.
– Megtalálom, rejted mindhiába.
Az emberélet csapodár: sose biztos a vége.
Sok-sok baj közepette nem tudod, elég-e,
Ha a sors vékony fonalán függsz nélkülem.
Engem csábít a dics, a kecs, a küllem,
Élek halandóként, míg percet hagynak a Párkák,
S téged, kit dárdám kéjjel járt át,
Tápláljon bár tenger, város, tábor…
Én ízlelem a gyönyört Vénus ágyékából.
Bűntelen életet élj, megtelve vélem,
Így lesz szűzi bűnöd az én erényem.

Nem mellesleg Lupus alakja több ízben megihlette Jékely Zoltán költőt, aki rendszeresen a Visegrád melletti Szentgyörgy pusztán nyaralt, s gyakran ellátogatott Szentendrére is. 1966 és 1981 között néhány ironikus hangú epigrammát írt, mejek később két ciklusba fűzve Lupus aquincumi költő verseiből címmel jelentek meg. Az egyik négysoros:

Szennyesüket teritő, orrvájó, köpve-beszélő,
lelki mamuszt viselő kispolgár-figurák
végül egy intim zug bűzmocsarába merülnek…
Bűnük idézte elő: senki se szánja soruk.

A fentebb említetthez hasonló, részben azonos szövegű kőlelet került elő Aquincumban is: egy ott eltemetett, de Ulcisia Castrán szolgált szír katona síremléke őrzi az erotikus verset. Az aquincumi lelet alapján rekonstruálták a szentendrei töredéket, amej a Ferenczy Múzeum Római Kőtárának nevezetes értéke.

Szentendréről korábban: Hasznos információk

kultúra - irodalom - könyv - filmek - honlap-seo és marketing pr-cikk linképítés

Balla D. Károly az interneten | Minden Könyvek - Balla D. Károly liberális kultblogja | Keresőmarketing és Google keresőoptimalizálás: honlap-seo és pr-cikkes linképítés